Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü
0

Magyarországon is szedi áldozatait CTB-Locker

Magyarországon is szedi áldozatait CTB-Locker

A fájljainkat titkosító és azok visszaalakításáért váltságdíjat szedő kártevőből egy vadonatúj, többnyelvű változat jelent meg a napokban. Amennyiben valakinek megfertőzte a gépét, akkor már egyedül csak offline mentésből lehetséges a helyreállítás, ugyanis jelenlegi ismereteink szerint a fájlok dekódolása sajnos egyelőre nem végezhető el.

Magyarországon is szedi áldozatait CTB-Locker

A fájljainkat titkosító és azok visszaalakításáért váltságdíjat szedő kártevőből egy vadonatúj, többnyelvű változat jelent meg a napokban. Amennyiben valakinek megfertőzte a gépét, akkor már egyedül csak offline mentésből lehetséges a helyreállítás, ugyanis jelenlegi ismereteink szerint a fájlok dekódolása sajnos egyelőre nem végezhető el.

1

Az új változatnak magyarországi fertőzéséről először január 19-én kettő órakor érkezett bejelentés, és a jelek szerint spam levelek útján terjedt. A megfigyelt fertőzés esetén a kéretlen levél arra hivatkozott, hogy fax üzenetet kaptunk, melyet a mellékletre kattintva tekinthetünk meg.

Ha valaki bedőlt a trükknek és kattintott, annak kellemetlen meglepetésben lehetett része, ugyanis a CTB-Locker nevezetű kártevő töltődött le a számítógépére. A célja az egésznek a váltságdíj, amelyet Bitcoinban követel a program.

ctb2_kis ctb3_kis

A végeredmény igen hasonló CryptoLocker vagy TorrentLocker fertőzéshez, vagyis a megadott – mint például MP4, .pem, .jpg, .doc, .cer, stb. – kiterjesztésű állományokat erős – az RSA-nál erősebb Elliptical curve Cryptography (ECC) – titkosítással elkódolja, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy visszaszerezzük a fájljainkat.

Miután végzett a titkosítási művelettel, a malware az asztal hátterét megváltoztatva egy figyelmeztető üzenetet jelenít meg, ekkor az alább látható feliratot olvashatjuk:
“Your personal files are encrypted by CTB-Locker.” vagyis a CTB-Locker titkosította a személyes állományainkat. A fizetésre 96 órát, azaz 4 napot kapunk.

Ez a korábbi időintervallumokhoz képest hosszabb, és valószínűleg azt szolgálja, hogy ha a felhasználó hosszabb ideig fél, akkor talán nagyobb lesz a fizetési hajlandósága. Itt már szemlátomást nem babra megy a játék, 8 Bitcoint követelnek, ami nagyjából 1680 USD, vagy 460 ezer HUF.

A leírások tanúsága szerint pedig a 96 órás határidő elteltével ráadásul megduplázódik a váltságdíj összege. A Test lehetőség segítségével 5 darab tetszőleges állományunkat ingyen helyreállíthatjuk, ám a többire keresztet lehet vetni. A biztonsági cégek továbbra sem javasolják a váltságdíj fizetését a bajbajutott felhasználóknak.

Ennek két oka is van, egyfelől semmilyen garancia nincs arra, hogy valóban kapunk helyreállító kulcsot, ugyanis itt a elsősorban a gátlástalan pénzkeresésről szól ez a történet. Másfelől pedig minden kifizetett és bűnözőkhöz kerülő összeg bátorítja ezeket a csoportokat további hasonló cselekményekre.

ctb8_kis

Bár a begyűjtött minták alapján rövid idő alatt elkészült a kártevő felismerésére szolgáló szignatúra, amit a 11038 számú vírusdefiníciós adatbázissal még aznap, január 19-én délután publikáltak a frissítési szervereken, a megfelelő védelem tekintetében itt is hasonlókat lehet elmondani, mint a tavalyi CryptoLocker, illetve TorrentLocker esetében, vagyis hogy a megelőzésen legyen a fő hangsúly. Ebben csak a rendszeres mentés segít, mert a helyreállítás enélkül gyakorlatilag lehetetlen.

Ezzel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy a helyi mentés egymagában kevés: vagyis a Backup, a lokális Shadow Copy, a rendszer-visszaállítás vagy éppen a helyi tükrözés nem ér semmit, mert a kártevő ezeket letörli, illetve a helyben tárolt tükrözött másolatokat is ugyanúgy letitkosítja.

Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy ha már egyszer bejutott a gépünkre a kártevő, akkor minden Windows alatt felcsatlakoztatott, betűjellel megosztásként hozzárendelt – külső meghajtónkon is végigfut a titkosításával, így sajnos az összes bedugott USB tárolónk, hálózati meghajtóink, de még a felhős tárhelyünk is áldozatul eshet.

Ez pedig még akkor is így van, ha az adott megosztás nem is Windows alapú gépen található, de onnan elérhető.

ctba_kis

Tehát legyen párhuzamosan több különböző verziónk is a teljes (nem inkrementális) mentésekből, tartsuk ezeket offline, akár több különböző fizikai helyszínen is tárolhatjuk őket. És ne kizárólag egyetlen kópia álljon rendelkezésre, amely rendszeresen felülírja az előző egyetlen mentésünket. Ha ugyanis mégis bejutna a fertőzés, akkor így hamarabb találunk korábbi sértetlen állapotot, és nagyobb eséllyel lesz miből válogatni.

forrás: http://antivirus.blog.hu/

Tartalomhoz tartozó címkék: Blog